A tavalyi év egyik legnagyobb plazmaslágere a Panasonic PV70/700-as szériája volt. A 2008-as utódkészülék nemcsak pár fájó hiányosságot pótolt, hanem komoly fejlődésen is keresztülment.

  
A TH-42PX80 a Panasonic modellpalettájának alsó-középkategóriájú tagja. A vadonatúj 42"-es, G11-es panellel szerelt TV legnagyobb újdonsága a natív 15.000:1 kontrasztarány, és a kissé hatásvadász 500.000:1 dinamikus kontraszt. A készülék tulajdonságai közül érdemes kiemelni az 1ms-os válaszidőt - ami valószínűleg az LCD TV-k térnyerésére nyújtott válasz-, és a várva-várt 24p támogatást. Végre a Panasonic is felfedezte, hogy a Blu-ray lejátszók terjedésével nem lehet piacra dobni komoly tévét 24p támogatás nélkül.

Külső

Egyszerű, letisztult forma, a manapság megszokottnál némileg szélesebb káva, különösen az alsó részen, amelyet egy ezüstösen csillogó díszcsíkkal próbáltak feldobni. A TV robosztus hatású, összességében igényes kivitelű, a fényes fekete színű külső ugyanakkor nagyon vonzza a port. A kedvező összhatásból kilóg a talp, ami nagyon egyszerű, olcsó hatású, téglalap alaprajzú, mentes minden design-játéktól, igaz a készüléket nagyon stabilan tartja. A kezelőszervek és a másodlagos bemeneti panel a káva alján, középen van elrejtve egy lecsukható ajtó mögé. Hogy ez mennyire szerencsés azon lehetne vitatkozni, az elterjedtebb oldalpaneles megoldás talán praktikusabb.

     
Be-, ill. kimenetek a készülék hátulján:

3db HDMI (1.3) bemenet
1db komponens bemenet
1db RCA sztereó bemenet
1db RCA sztereó kimenet
2db SCART csatlakozó
1db D-Sub bemenet
1db RF antenna bemenet

Minden rajta van , amire szükségünk lehet , bár hiányoltuk az optikai hangkimenetet, hiszen a TV-ben van beépített DVB-T tuner.

Be-, ill. kimenetek a készülék elején:

1db kompozit videó bemenet
1db S-Video bemenet
1db fejhallgató kimenet
1db SD-kártya olvasó

     
Első benyomás

A bekapcsolás után azonnal látszott, hogy a kontrasztaránya tényleg bámulatos, a fekete minősége félelmetesen jó, tapasztalataink szerint a jelenleg piacon lévő készülékek közül saját kategóriájában verhetetlen. Megkockáztatjuk, hogy az elismerten kiváló, de kétszer-háromszor drágább Pioneer Kuro plazmák szintjét közelíti, ami nem rossz teljesítmény. A színek nagyon élnek, a készülék gyári beállításokkal is korrekt, minimális finomhangolásra volt csupán szükség. Utánhúzást, ghosting-ot, szolarizációt nem észleltünk. Számítógépre kötve, statikus ábrákkal hajtva 20 perc után sem észleltünk beégést, ghostingot. Említést érdemel, hogy a TV teljesen hangtalan volt, a plazmáknál jellemző zúgást (buzzing) nem hallottunk.

Távirányító

A távirányító meglehetősen termetes darab, mindazonáltal jól kézre áll. A gombok kellően nagyok, kellemes tapintásúak, megfelelően érezhető nyomásponttal. A felső részén találjuk a ki/bekapcsoló gombot, az AV bemenetek választógombját, a képarányváltót, az SD kártyaolvasó, valamint a menükezelés gombjait. Alatta a teletext gombjai, a nagyméretű számgombok, a hangerőszabályzó, a csatornaváltó és legalul a DVD vagy video vezérlésének kezelőegysége helyezkedik el.
Az alsó részen található felhajtható fedél alá rejtették a ritkábban használatos gombokat (pl. a videó és DVD felvevő vezérlőgombjait).

     
Menü

A TV menüje egyszerű, kék és citromsárga színű, kellően nagy méretű, jól olvasható és természetesen magyar nyelvű. A korábban tesztelt LCD TV-khez képest a menü sebessége megfelelően gyors.
A menü négy részből áll, legfelül a VIERA Link található, ezen keresztül a csatlakoztatott, kompatibilis készülékeket vezérelhetjük.
Következő pont a KÉP, itt értelemszerűen a képbeállításokat végezhetjük el. Ez a menüpont meglehetősen szegényes, itt állíthatjuk a 4 tárolható képmemóriát
(MOZI, DINAMIKUS, NORMAL, ECO), valamint néhány alapvető paramétert (kontraszt, fényerő, szín, képélesség, színhőmérséklet, színkezelés, zajszűrő). TV adás esetében kapunk egy további lehetőséget is, ez a 3D fésűsszűrő kapcsolhatósága.
Alatta a HANGMENÜ 2 tárolható üzemmóddal (ZENE, BESZÉD) valamint pl. a térhangzás bekapcsolása is itt érhető el. Apró érdekesség, hogy beállíthatjuk a hangszóró-fal közti távolságot is, 30 cm feletti vagy alatti állás választható.
Végül a BEÁLLÍTÁSOK, itt találjuk a csatornahangolást, a takarékos üzem kapcsolót, az OSD beállításait, a gyermekzárat, stb. Egy érdekesebb opció is itt kapott helyet, mégpedig a készülék 50Hz/100Hz-re való átállításának lehetősége.

     
TV adás

A TV adás képe meglepően jó, nincsenek grafikai anomáliák, nincsenek szétfolyó vagy összemosódó színek, a kép plasztikus és éles. A színek kiemelkedően jók, a képélesség analóg adáson is egészen jó, a részletgazdagságnak láthatóan a gyenge adásminőség szab határt.
A tuner egyértelműen kiváló minőségű, a képzaj minimális. Az egyetlen komolyabb probléma a képarány.
4:3-as, eredeti képarányon a kép nagyon szép, de két oldalt fekete csík látható.
14:9-es állásban kicsit széthúzza a képet, de oldalt továbbra is marad két fekete csík.
Valós képaránynál a 4:3-as képet széthúzza teljes képernyőre, középen kevésbé, a szélein jobban.
Automatikus állásban gyakorlatilag 16:9-es a kép, de néha -főleg reklámok alatt- a képtartalomtól függően kizoomolja a képet, ami kissé idegesítő.

A Zoom lehetőségek közül csak a Zoom1 ajánlott, a nagymértékű Zoom2 és Zoom3 esetén már életlen és kezd szétesni a kép, valamint túlzottan sokat levág a kép alsó-felső részéből. A Zoom3 a 2.35:1 arányú filmeket teljes képernyőssé teszi.
A Sony LCD TV-i a Smart állásban sokkal élvezhetőbben oldották meg a 4:3-as kép szélesképernyős megjelenítését.

     
DVD

A teszthez egy Sony RDR-HX970-es típusú merevlemezes felvevőt használtunk.
Tesztlemezeink a Starsky és Hutch, a King Kong 2005-ös verziója és a Star Wars III. - Revenge of the Sith voltak.
Kipróbáltuk a lejátszó scalerét, 720p-re felskálázva HDMI-n, majd utána 576p-n, a felskálázást a TV elektronikájára bízva. Az eredmény meglepetést okozott, mivel a TV sikeresebben végezte a skálázást, a kép élesebb, részletgazdagabb lett, a jelek szerint nagyon jó minőségű a beépített scaler elektronika.
Az összhatás kellemes, plasztikus kép, a színek szépek, a részletgazdagság is jó. Amit lehet, azt a TV kihozza DVD-kből. Itt is szembeötlő az egészen kiváló feketeszint.
Scart RGB-n nézve is szép eredményt kapunk, bár itt láthatóan megnövekszik a képzaj, kevésbé részletgazdag a kép és a színátmenetek már nem olyan szépek, határvonalaknál kissé egybemosódnak.

Blu-ray

Tömören és röviden: brutálisan jó! Tesztfilmjeink az Apocalypto, a Closer (Közelebb ), az Egy becsületbeli ügy, az 50 első randi, valamint a L'ecsó. A kép minőségre hibátlan, átlagos nézési távolságból (két méternél messzebbről) a részletgazdagságot, a fekete minőségét mind-mind kiválónak találtuk. Hogy mennyire valós a megadott kontrasztarány, azt nem tudjuk, de tény, hogy lényeges előrelépés történt az előző szériához képest.
Az előző szériás Panasonic plazmák nem támogatták a 24p-s videojeleket, az új modellek viszont a specifikációk szerint gond nélkül megbirkóznak velük. Tesztünk során 24p-s forrás esetén gyakorlatilag semmiféle szaggatást, akadozást nem tapasztaltunk, a mozgás teljesen folyamatos volt.
Noha a TV nem FullHD felbontású, átlagosnak tekinthető 2-4 méteres nézési távolságból nem láttuk ennek hátrányát. Két méternél közelebbről azért már észrevehetőek voltak a pixelek, ilyen közeli elhelyezést azonban ritkán alkalmaznak.

     
Számítógép

A számítógép, amellyel teszteltünk egy AMD AM2-es alaplappal, nVidia GeForce 8800GTS videokártyával és friss meghajtóprogramokkal rendelkezett, operációs rendszerünk egy Windows Vista Home Premium volt. Az összeköttetés Hama Hi-Fi szériás DVI-HDMI kábellel történt, a HDMI3-as csatlakozóba. A PC egyből felismerte a TV-t, 1920x1080-as felbontással hajtva meg. A panel -natív felbontása miatt- a 1080-as videojelet nem tudta rendesen megjeleníteni, a betűk szinte olvashatatlanok voltak, de ettől eltekintve a kapott jelet megfelelően kitette a képernyőre. A videokártya meghajtóprogramja ebben a felbontásban minden komolyabb képfrissítést engedélyezett, beleértve a 24, 25, 30, 50, 60Hz-et. A megadható felbontások széles skálán mozogtak, de sajnos ahhoz, hogy a képernyőn látható szöveg rendesen olvasható legyen, bizony a natív 1024x768-as felbontást kellett használnunk.
Szó mi szó, a PX80-ast nem számítógép monitornak szánták, de a számítógépes kapcsolat kezelése példásnak mondható. Kísérletképpen egy játékot is elindítottunk, mégpedig a Crysis-t, High részletességgel, 1280x720-as felbontással. Két méterről teljesen korrektül lehetett játszani vele, nem tapasztaltunk semmilyen anomáliát, ghosting-ot, szolarizációt, vagy más káros jelenséget. Ha monitorként átlagos felhasználásra nem is, de olyan játékra, ahol nem kell apró betűs szövegeket megjeleníteni, tökéletesen alkalmas a PX80-as.

     
HD filmek számítógépről

Tesztfilmjeink a Transformers és a Sin City 1080p volt (1920x1080 felbontás volt beállítva a számítógépen), K-Lite Codecpack-kal (5.8-as verziószám), Media Player Classic-kal lejátszva. Gyakorlatilag csak azt tudjuk ismételni amit a Blu-ray filmeknél. Csodálatos fekete, gyönyörű színek, folyamatos lejátszás. Mintegy két méterről nézve hiába próbáltunk benne hibát találni, egyszerűen nem sikerült. Kis betűméretű felirat használata esetén ugyan előfordulhat, hogy kiütközik a viszonylag kis natív felbontás, de ahhoz nagyon kicsire kell venni a méretet, hogy ez valóban zavaró legyen.

     
100Hz

A 100Hz-es megjelenítés a menüből állítható. TV adásnál némi vibrálás volt látható 50Hz-en, ám 100Hz-en a kép nyugodt, élvezetesebb lett. Blu-raynél is kipróbáltuk az 50Hz-et, majd a 100Hz-et, ha nagyon minimálisan is, de érzésre mintha 100Hz-nél egy kicsivel folyamatosabb lett volna a kép. A teszt alatt nem tapasztaltunk egyes korábbi 100Hz TV-kre jellemző apróbb anomáliákat gyors mozgás közben, így véleményünk szerint érdemes állandóan 100Hz-es állásban használni.

Hang

A hangminőség nem erőssége a PX80-nak, lehet játszani a mély / magas beállításokkal, ennek ellenére meglehetősen dobozhangú marad, de a szöveg jól érthető, átlagos minőségű.

Fogyasztás

Filmnézés közben, megfelelően beállítva a készüléket átlag 170-200 wattot mértünk.

Konklúzió

A Panasonic elkeseredett harcot vív a 100cm képátló feletti piacon az LCD TV-kkel. 2007-ben látványosan előretört a konkurencia, de a jelek szerint a plazmagyártók még messze vannak attól, hogy bedobják a törülközőt. A PX80-as átlagos otthoni felhasználásra tökéletesen alkalmas készülék. A TV adás képe gyakorlatilag bármelyik LCD TV-n túltesz, egyedül a képarány beállításoknál éreztünk hiányosságokat. DVD nézésre tökéletes, a Blu-ray filmek lejátszásánál is brillírozott, de HTPC-hez HD filmek vagy DVD-ripek lejátszásához is nyugodt szívvel merjük ajánlani.
A TV feketéje félelmetesen jó, a kontraszt kiváló. Szolgáltatások terén semmi extrát nem nyújt, de nem valószínű, hogy ezt bárki is a szemére vetné, főleg a vételárat figyelembe véve. Itt pedig álljunk meg egy pillanatra. A TH-42PX80 a cikk írásának pillanatában 270-280e Ft-ért vásárolható meg a webáruházak árlistáját alapul véve. Ennyi pénzért pedig nehezen lehet jobb vételt találni általános célú felhasználást alapul véve.
Kíváncsian várjuk a konkurens gyártók válaszlépéseit, az LG és a Samsung is hamarosan új LCD és plazma készülékeket jelentet meg, de a Panasonic igen magasra tette a mércét.

Cifu, rea4, BoRRoNeo

---------------------------------------------------------------
Vélemények, észrevételek, kérdések a fórumban.
---------------------------------------------------------------